Aggodalmaskodás által motivált továbbtanulás? Ki hallott már ilyet?! 🙂
Rengetegszer olvastam, hallottam arról, hogy az aggodalmaskodás nagyon negatív dolog. Felesleges stresszt okoz. Nem visz előre, sőt: hátráltat. Megakadályozza azt, hogy a jelenben éljünk. Ráadásul sokféle tanulmány, kutatás bebizonyította, hogy a legtöbb esetben nem következik be az a negatív dolog ami miatt előre aggódunk. Más megközelítés pedig azt fogalmazta meg, hogy akár bevonzhatjuk azt a rosszat amitől tartunk, pontosan azzal, hogy előre rettegtünk tőle.
Minden bizonnyal rengeteg igazság van ezekben a megállapításokban. Igen, szerintem is tényleg igaz, hogy az örökös aggodalmaskodás jó nagy adag stresszt okoz annak aki ezzel éli mindennapjait. Fejfájás, gyomorfájas, emésztési problémák, magasvérnyomás és még ki tudja milyen tünetek, betegségek alakulhatnak ki az aggodalmaskodás talaján. Pozitív, kedvező hatásról még sohasem hallottam. Valószínűleg nincs is. Vagy igen ritkán talán egy picurka mégis akad? Esetleg átfordíthatjuk egy morzsáját valami “hajtóerővé” valamilyen módon?
Velem előfordult, hogy tulajdonképpen bizonyos aggodalmam miatt tanultam tovább. Ez így igen furcsán hangzik ugye? Az aggodalmaskodó gondolataim vezettek a felismerésre, hogy tovább “kell” tanulnom. Történt, hogy az egyik munkahelyemre úgy nyertem felvételt, hogy GYES-en lévő anyuka álláshelyére vettek fel, határozott időre, mivel üres álláshely nem volt. Én azonban így is elvállaltam a munkát, mert már régóta szerettem volna az adott intézményben dolgozni. Azonban egy kis idő után beindult az agyamban a “vezérhangya”: Mi lesz, ha visszajön a GYES-ről a kolléganő? Addig aggodalmaskodtam, agyaltam ezen, míg arra jutottam: tovább kell tanulnom és meg kell szereznem magasabb szintű képesítést a szakterületemen, mert akkor lesz nagyobb esélyem másik helyen megfelelő állást találni szakmán belül. A tettek mezejére léptem. Megédeklődtem, hogy a munkáltatóm támogatja-e a továbbtanulásomat. Jött a hidegzuhany: nem, mert bőven elég a munkaköröm betöltéséhez a végzettségem. A “vezérhangya” azonban továbbra sem hagyott nyugodni: mi lesz ha másik munkahely után kell néznem? Magasabb végzettséggel hátha könnyebb lenne elhelyezkedni. Mivel amúgy is szerettem volna fejlődni a hivatasomban, mindig is faltam a szakmai cikkeket, érdeklődve hallgattam szakmai előadásokat, így nagynehezen összeszedtem a pénzt és bátorságot és beiratkoztam az iskolába. 2 éven át úgy jártam a képzésre, hogy a közvetlen kollégáim sem tudták, hogy felnőttként ismét az iskolapadot koptatom. Szombati napokon volt oktatás reggeltől estig, de amikor munkanapon is volt tanítás, akkor a rendes éves szabadságomból vettem ki. Szinte az összes szabadidőmet erre áldoztam. Család, háztartásvezetés és 2 műszakos munka mellett szorgalmasan tanultam. Persze időközben adódott a munkahelyemen egy üres álláshely, mert egy kolléganő nyugdíjba ment, és én átkerültem az ő státusára. Természetesen a tanulást nem hagytam abba az új status betölthetőségekor. Tehát nem következett volna be az, amitől annyira tartottam, nem jött vissza a GYES-ről hamarabb a kolléganő még mielőtt adódott volna számomra egy üres álláshely. Vajon, ha nem aggodalmaskodtam volna, akkor is belevágtam volna a továbbtanulásba? Ki tudja….. Jó, elismerem: azóta is továbbtanultam, és nem minden esetben az aggodalmaskodás volt az elindítója, de az imént elmondott esetben mégiscsak volt benne szerepe. Sőt, utána egy másik esetben is, de ez már egy újabb sztori….
Ettől függetlenül azt gondolom, hogy az örökös aggodalmaskodás igencsak rossz dolog és az esetek 99 százalékában nem visz jó irányba előre. Azonban abban a néha adódó 1%-ban lássuk meg a lehetőséget, hogy átfordíthatjuk esetleg valami pozitív, jó dologgá 🙂
“Antiknapraforgó”
2019.04.04.
Amennyiben tetszett a bejegyzés, kérlek oszd meg, hogy mások is olvashassàk! Köszönöm 🌻
Örülnék annak, ha a többi bejegyzésemet is elolvasnàd! 🌻
Kérlek, ha idézel valamelyik írásomból vagy a saját készítésű fotóimat megosztod valahol, forrásként jelöld meg a blogomat. Köszönöm. 🌻
Az Antiknapraforgó kedvelői oldalt itt találod: https://www.facebook.com/Antiknapraforg%C3%B3-671087496675827/
Iratkozz fel a heti hírlevélre E-mail címeddel a "Blogkövetés" lehetőséggel és többé nem maradsz le a friss tartalomról.
Üdvözlettel: Antiknapraforgó🌻HMM
Kommentek