A véletlen műve, hogy egy adott könyvet mikor sodor az élet az olvasmányaink közé? Mikor, miért, hogyan bukkanunk az adott műre?
Persze ezek a kérdések csak elmélkedések a részemről, talán nincs is jelentőségük. Vagy mégis?
Aki olvasott már tőlem olyan bejegyzést, melyben egy-egy olvasásélményemet ismertetem, tudja, hogy nem a könyv tartalmát szoktam ezekben részletezni, hanem tényleg az olvasásélményt az adott művel kapcsolatban.
(Kép forrása: saját fotó)
2019-ben olvastam valahol a “Fiaim, hol vagytok?” című könyv megjelenéséről. Valamiért már a címe is figyelemfelkeltő volt számomra.
Elolvastam a rövid ismertetőt, melyből megtudtam, hogy egy bizonyos Holczerné Farkas Erzsébet nevű fiatal elvált nő az akkor 5 éves kisfiával Békésre költözött 1938-ban, hogy a helyi gyógyszerész (Goldberger Lajos) kérésére 10 nehéz sorsú fiúgyermek nevelését vállalja. Erzsébet kb. 80 évvel ezelőtti naplója alapján íródott a könyv mely igaz történetet mutat be; a napló 1938-1942 közötti időszakban a fiúk és Erzsébet mindennapjait tárja az olvasó elé. A naplót Erzsébet egyik unokája, Hódos Mária dolgozta fel: a lapok alján magyarázatokkal, történelmi adatokkal egészítette ki az eredeti naplót, amely kiegészítéseket rengeteg kutatómunka előzött meg részéről.
Habár nincs személyes kötődésem a zsidósághoz (vagyis most jobban belegondolva: az alapján válogatom meg a barátaimat, hogy ki milyen jellembeli tulajdonságokkal rendelkező ember, és soha nem a vallásuk, származásuk, bőrszínük, vagyoni helyzetük, társadalmi “rangjuk” és hasonlók alapján; így tulajdonképpen fogalmam sincs, hogy mostani vagy korábbi barátaim közt van-e zsidó vagy sem, sohasem érdekelt az ilyen jellegű “hovatartozás” – számomra csakis az lényeges, hogy milyen az illető jelleme) azonnal felkeltette érdeklődésemet a könyv. Érdekesnek feltételeztem az ismertető alapján, hisz mindig is az igazi emberi sorsok érdekeltek, és az elesettek, hátrányos helyzetűek, kiszolgáltatottak sorsa mindig is megrendítő volt számomra; mélységesen felháborít a diszkrimináció ami egy embert pl. a származása, vallása, neme, bőrszíne miatt ér.
Kiderítettem, hogy 2019.decemberében lesz a könyv bemutatója Budapesten, a dátumot beírtam a naptáramba és igyekeztem úgy szervezni az időbeosztásomat, hogy ott tudjak lenni a könyvbemutatón. Azonban sajnos egy betegség közbeszólt,és hiába a gondos tervezés, nem tudtam elmenni a programra. Bosszantott, csalódott és szomorú voltam, hogy mégsem tudtam eljutni a könyv bemutatójára.
A könyvet azonban természetesen beszereztem, és rögtön ki is készítettem az ágyamhoz, hogy esténként olvashassam. Majd kölcsönkaptam egy szintén érdekesnek ígérkező könyvet amit azonban határidőre vissza kellett adnom, így azt kezem előbb olvasni, majd még néhány könyvvel jártam ugyanígy.
2020.február végén végre elkezdtem olvasni a “Fiaim, hol vagytok?” című könyvet. Nem volt olyan oldal a könyv első oldalai közt, melynek olvasása közben ne gördültek volna végig könnycseppek az arcomon (későbbiekben is sűrűn vettem elő papírzsebkendőt). Már anno, a rövid ismertető olvasásakor sejtettem, hogy megható olvasmány lesz. Márciusban az igencsak megnehezedett munkám és egyéb körülmények miatt nem volt időm, energiám, lehetőségem a könyvet olvasni, így (tőlem szokatlan módon) félretettem, én aki általában “falom” a könyveket és legtöbb esetben néhány nap alatt végigolvasok egy-egy kötetet, egész márciusban nem olvastam egy regényt sem. Persze, hogy ebben az időszakban az olvasás háttérbe szorult, hisz ez időre esett a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet kezdete hazánkban, ami az én munkanapjaimat is nagyon megnehezítette……
Áprilisban úgy alakult, hogy végre folytathattam a könyv olvasását. Most mégsem a tőlem megszokott “néhány nap alatt kiolvasom” valósult meg- és nem azért mert ne lenne érdekes. Sőt! Olyannyira mély tartalommal, elgondolkodtató részletekkel bír ez a könyv, hogy egy-egy oldal után tele volt a fejem számos kérdéssel, elmélkednivalóval, melyeknek időt kellett adnom, hagynom kellett leülepedni az olvasottakat.
Ráadásul elgondolkodtatott az is, hogy most amikor egyikünk sem tudhatja, hogy milyen további változásokat hoz életünkbe a járványhelyzet a már érzékelhetőeken kívül (munkanélküliség,anyagi gondok és egyéb nehézségek), pont most került sor nálam ennek a könyvnek az elolvasásra.
Kőszegi Ábel így ír az ajánlóban, és ezzel a gondolattal szinte minden lényegeset megfogalmaz : “A könyv nem csak egy próbatétel megrendítő históriája, hanem a korabeli Magyarország tükörképe is. A kötet összeállítója bőséges háttérmagyarázatokkal igyekszik a napló mögé nemzeti körképet festeni. Ám az minél teljesebb, annál kevésbé értjük: tulajdonképpen kiket is tekint az ország a maga hasznos polgárainak.”
Számomra nagyon mélyen elgondolkodtató, megható, megrendítő, szívhezszóló, tartalmas, érdekes olvasmánynak bizonyult a “Fiaim, hol vagytok?”. Olyan igaz történetet olvashattam amely bemutatja egy kor jellemzőit, társadalmát, a történet “főszereplőinek” életét illetve életük egy bizonyos időszakát (amely időszak nyilvánvalóan a további életükre is hatással volt), mindennapjainak szépségeit és nehézségeit- ez utóbbiból jutott nekik bőven.
El sem tudom képzelni, hogy Erzsébet honnan merítette azt a mérhetetlen erőt, energiát, kitartást amivel a reábízott igencsak hátrányos helyzetű zsidó fiúkat tényleg a saját fiaiként igyekezett nevelni (úgy, hogy közben igyekezett a pszichológiai szemináriumon szerzett elméleti tudást alkalmazni a gyakorlatban amennyire csak tudta) a rossz körülmények, elképesztő szegénység, az őket ért rengeteg támadás és diszkrimináció ellenére, rengeteg szeretettel, elszántsággal, hivatástudattal, akkor is amikor senki de senki nem állt már a fiúotthon fennmaradása mellett csak Ő és Goldberger Lajos; akkor is amikor szegényként és zsidóként számos megaláztatásban és nehézségben volt részük.
A “Fiaim, hol vagytok?” számomra olyan műnek bizonyult, melyet -ha rajtam múlna- minden pedagógia, pszichológia, szociális munka szakos hallgatónak kötelező olvasmánnyá tennék -de nem rajtam múlik, én csak egy, értékes tartalommal rendelkező könyveket kedvelő olvasó vagyok. Történelem, társadalomtudomány iránt érdeklődőknek és mindenki másnak is ajánlani tudom elolvasásra.
Ez a könyv is remek olvasmánynak bizonyult számomra:
Ismét egy remek könyvet olvastam 📖 Szilasi László: A harmadik híd 📖
Amennyiben tetszett a bejegyzés, kérlek oszd meg, hogy mások is olvashassàk! Köszönöm 🌻
Örülnék annak, ha a többi bejegyzésemet is elolvasnàd! 🌻
Kérlek, ha idézel valamelyik írásomból vagy a saját készítésű fotóimat megosztod valahol, forrásként jelöld meg a blogomat. Köszönöm. 🌻
Az Antiknapraforgó kedvelői oldalt itt találod: https://www.facebook.com/Antiknapraforg%C3%B3-671087496675827/
Iratkozz fel a heti hírlevélre E-mail címeddel a "Blogkövetés" lehetőséggel és többé nem maradsz le a friss tartalomról.
Üdvözlettel: Antiknapraforgó🌻HMM